Neumann János
Neumann János a XX. század legnagyobb hatású matematikusa volt. A matematika majd minden ágában új eredményeket ért el, és új matematikai diszciplinákat hozott létre. A világ számára mégis a matematikán kívüli tevékenysége révén vált ismerté. Neve a Manhattan-projekttel és a modern elektronikus számítógéppel is összekapcsolódott. A Financial Times 1999. december 24-i számában a XX. század emberének deklarálta.
Élete.
Neumann János 1903. december 28-án született Neumann Miksa és Kann Margit első gyermekeként Budapesten, a Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) 62. sz. házban. Jánosnak később két öccse is született: Mihály (1907) és Miklós (1911). Az édesapa Pécsről származott, és Budapesten ügyvédként dolgozott, majd a Magyar Jelzálog- és Hitelbankhoz került először főjogtanácsosi pozícióba, majd pedig a bank igazgatói székébe. János édesanyja, Margit a háztartást vezette, és fiai nevelésével foglalatoskodott.
A Neumann család ingergazdag szellemi légkört teremtett a gyermekek számára, a gyakori beszélgetések nem kizárólag tudományról zajlottak, nem volt ritka a zenei, színházi vagy irodalmi téma. A gyerekek már fiatalon németül és franciául is tanultak nevelőnőiktől. Ugyancsak mindennapos volt a vendégség a háznál, jöttek külföldiek és magyarok egyaránt. A hazai szellemi elit prominens képviselői is tiszteletüket tették Neumannéknál, például Ortvay Rudolf, a budapesti tudományegyetem elméleti fizikai intézetének igazgatója vagy Fejér Lipót matematikaprofesszor.
János már korán kortársait jóval meghaladó képességekről tett tanúbizonyságot. Magyar anyanyelve, a francia és a német nyelvek mellé megtanulta a latint és az ógörögöt; emlékezőtehetsége szinte fotografikus volt, és fejszámolásban is rendkívüli eredményeket mutatott fel. Ez utóbbi képessége felnőttkorában szinte védjegyévé vált. Legenda járt arról, hogy a korai elektronikus számológépek számításait ő maga ellenőrizte fejben a gépekével azonos sebességgel.
Iskolák.
Neumann már tízéves kora előtt csodagyereknek számított, majd 1913-ban szülei beíratták a híres fasori evangélikus főgimnáziumba (Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium). Ebbe az iskolába járt a Nobel-díjas Wigner Jenő (1963, fizikai) és Harsányi János (1994, közgazdasági) is, ahol mindhárman Rátz László tanár úrtól tanultak matematikát.
1921-ben Neumann beiratkozott a budapesti tudományegyetem matematika szakára. Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol Fritz Habertnél kémiát, Albert Einsteinnél statisztikus mechanikát és Erhardt Schmidtnél matematikát hallgatott. Berlinben szorosra fűzte kapcsolatát Wignerrel, Szilárd Leóval és Gábor Dénessel. Apja kívánságára Neumann 1923-ban Zürichbe ment, hogy a zürichi Szövetségi Műszaki Egyetemen vegyészetet tanuljon. Vegyészmérnöki diplomáját 1925-ben szerezte, matematikából pedig egy évvel később doktorált Budapesten.
A számítógép tervezése.
A munka oroszlánrészét akkor kell majd elvégezni, ha a gép már elkészült, és használható lesz. Ekkor magát a gépet kell majd kísérleti eszközként fölhasználni.
– Neumann János
Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Tanácsadóként szerepelt az EDVAC – az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is – tervezésénél 1944-től, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. Ennek a számítógépnek a tervezése során fejlesztette ki az elektronikus számítógépek belső szervezésének elméletét (Neumann-elv), amelynek alapján készülnek a mai számítógépek is. Együtt dolgozott sok más amerikai magyar emigráns tudóssal is e téren, akik szintén szerepet vállaltak a számítástechnika fejlődésében. Ezek közé sorolható Kemény János (1926-1992), aki a Dartmouth Kollégium rektoraként kötelezővé tette a számítógépek (terminálok) használatát a bölcsész és jogi karon is, és e célból megalkotta az elvont gépi programozás helyett a BASIC nyelvet. Szintén Kemény János nevéhez fűződik az osztott idejű számítógép hálózat is, melyet az IBM első Robinson-díja ismert el. Szilárd Leóval is kollaborált, ő vezette be az információ elemi kvantumát (igen/nem), amit ma a bit néven ismerünk, illetve nem hagyható ki e listáról a Time hetilap által 1997-ben az év emberének nevezett Andrew Grove (Gróf András) pedig az Intel vezéreként évente megtöbbszörözte a mikroprocesszorok sebességét.
-
1
-
2
-
3
-
4
-
5
-
6
-
7
-
8
-
9
Alkalmazott matematika.
Neumann a II. Világháború éveitől kezdve egyre többet foglalkozott alkalmazott matematikával, a témák egy részét a háború kínálta. Ilyen volt a ballisztika és a lökéshullámok tanulmányozása. Utóbbi a nukleáris bomba tervezésében is szerepet kapott. A megfelelő parciális differenciálegyenletek analitikus formában nem voltak megoldhatók, és a diszkretizált egyenlet numerikus kezelése óriási mennyiségű számolást kívánt. Ez hagyományos kézi számolással, vagy az akkor már létező egyszerű mechanikus, vagy elektronikus gépek segítségével nem volt elvégezhető. Így fordult Neumann János figyelme a számolóberendezések felé. Több olyan ötlete volt, ami számolóberendezéseket olyan mértékben forradalmasította, hogy az ő nevéhez kötik a modern, tárolt programmal vezérelt elektronikus számítógép létrehozását. Felesége volt az első számítógépprogramozók egyike. A neumanni elvek még ma is felfedezhetők számítógépeink működésében.
A hatékony számítógép megjelenése teljesen új lehetőségeket teremtett a numerikus matematikában. A nagyméretű számolási feladatok elvégezhetősége kihívást jelentett a világ és Neumann számára, aki energiái nagy részét ide koncentrálta. Meggyőzte a politikusokat a számítógép fejlesztésének szükségességéről, és ő maga is számtalan olyan munkát végzett, amely már talán nem is az alkalmazott matematika, hanem a mérnöki szakértés körébe tartozik. Élete utolsó tizenöt évének tevékenységét már nem is lehet publikációi jegyzéke alapján megítélni. Egy tudós neves folyóiratokban jelenteti meg munkáit, de egy szakértő tevékenysége olyan levelekben és elemzésekben ölt testet, amelyek csak elég korlátozott hozzáférést engednek meg, különösen akkor, amikor katonai jelentőségük is van.
Irodalom.
- Aspray, William: Neumann János és a modern számítástechnika kezdetei, MIT, 1990; magyarul Vince Kiadó, Budapest, 2004
- Szanton, Andrew: Wigner Jenő emlékiratai, Plenum Press, New York-London, 1992; magyarul Kairosz Kiadó, 2002
- Teller Ede: Huszadik századi utazás tudományban és politikában, XX. Század Intézet, 2002
- Neumann János és a "magyar titok" a dokumentumok tükrében. válogatta: Nagy Ferenc, OMIKK. Budapest. 1987.
Hírlevél.
Felíratkozás hírlevélre:
Partneroldalak:
Domain regisztrci tr s szerverszolgltatsok: domain domainnv trhely e-mail, imap, pop3
www.webtar.hu
www.micropay.hu
www.ingyenweb.hu
www.videok.hu
www.antikvrium.hu
www.ftpdir.hu
www.fotk.hu
www.randi.hu
www.licit.hu
www.napivicc.hu
www.gyertyalang.hu
www.helyesrs.hu
Domain regisztrci